A munkavédelem fő célja a kockázatok elfogadható szintre csökkentése a szervezett munkavégzés során. A kockázatértékelés, műszaki intézkedések, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök és az oktatás mind olyan eszközök, amelyek segítik ezt a célt. Sajnos azonban balesetek előfordulnak és mivel munkabiztonsági és társadalombiztosítási fogalmak is vannak ezzel kapcsolatosan, érdemes ezek jelentését tisztázni, mik a különbségek, vagy éppen miben egyeznek meg.

Ebben a cikkben részletesen fogjuk vizsgálni ezeket a fogalmakat annak érdekében, hogy világosabb képet adjunk a munkahelyi biztonságról.

Először is fontos tisztázni, hogy a munkabaleset egy munkavédelmi fogalom, az üzemi baleset pedig egy társadalombiztosítási fogalom. Nézzük meg ezek pontos jelentését.

 

Baleset

Ahhoz, hogy a mélyebben elmerülhessünk az érintett két fogalom tisztázásában, fontos tisztáznunk, hogy egyáltalán mi az a baleset?

Erről a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezik:

„Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.”

 

Vizsgáljuk meg ezt jobban. Akkor beszélünk balesetről ha

1. Egyszeri külső hatás okozza: ilyen lehet például egy leeső tárgy, leesés, megbotlás stb.
2. A sérült akaratától függetlenül történik: ha szándékosan elvágja a kezét akkor nem minősül balesetnek
3. Hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be: egy leeső tárgy, egy botlás következtében elszenvedett csonttörés, kirepülő részecske okozta szemsérülés stb. balesetnek minősül. Azonba, ha például a folyamatos zajexpozíció miatt a munkavállaló halláskárosodást szenved, vagy a veszélyes anyagok, keverékek használata miatt egészségkárosodást szenved, az foglalkozási megbetegedésnek minősül.

 

Ezek tudatában nézzük az említett két fogalmat.

Munkabaleset

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján:

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.

 

Nézzünk néhány példát, ami a munkabaleset fogalomkörébe tartozik:

• munkavégzés során közlekedés során bekövetkező baleset pl. megbotlás következtében csonttörés
• ha a munkavállaló véletlenül elvágja a kezét
• céges buszjáraton történt baleset
• munkáltató által szervezett rendezvényen (csapatépítő, évzáró buli stb.) bekövetkező balesetek, amennyiben a munkáltató kötelezővé rendeli el a részvételt

Ezen felül beszélhetünk súlyos és nem súlyos balesetről.

Súlyos az a munkabaleset, amely

1. a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
2. valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
3. orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
4. hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve;
5. beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

 

Üzemi baleset

Mivel ez egy társadalombiztosítási fogalom, így a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény lesz a segítségünkre.

„Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Nem üzemi baleset az a baleset, amely

1.  részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
2. munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
3. a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.”

A munkabaleset és az üzemi baleset úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy ha olyan baleset történik, amely mind a két fogalomkörnek megfelel, akkor a munkavállaló 100%-os baleseti ellátásban részesül. Azonban előfordulhatnak olyan balesetek, amelyek kizárólag az egyik fogalomkörnek felelnek meg. Például, ha a munkavállalót a munkahelyen alkoholos befolyásoltság alatt baleset éri, munkabalesetnek minősül (ki kell vizsgálni, intézkedéseket kell hozni stb.), azonban nem minősül üzemi balesetnek, így a sérült nem részesül baleseti ellátásban.

Továbbá láthatjuk, hogy az üzemi baleset fogalomkörébe tartozik a munkába jövet menet során bekövetkezett baleset is, attól függetlenül, hogy a cég által biztosított járművel történt-e a közlekedés, vagy sem. Ezt nevezzük üzemi úti balesetnek. Viszont feltétel, hogy a munkavállaló otthona / tartózkodási helye / szállása és a munkahelye között a lehető legrövidebb útvonalon közlekedjen. Indokolt kitérő / utazás megszakítás megengedett (pl. mindennapos bevásárlás). Ez tehát üzemi baleset, de nem munkabaleset.

Üzemi baleset esetén a sérült 100%-os -, úti baleset esetén 90%-os baleseti táppénzre jogosult.

 

Mi a teendő munkabaleset esetén?

1. Jelentés: A munkavállalók kötelesek haladéktalanul jelenteni a bekövetkezett baleseteket a közvetlen munkahelyi vezetőjüknek. Amennyiben ennek nem tesznek eleget és visszamenőleg teszi meg a jelentést, az ő kötelessége bizonyítani azt, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.
2. Kivizsgálás: A munkáltató köteles minden munkabalesetet kivizsgálni és nyilvántartásba venni. A kivizsgálás munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A munkaképtelenséggel járó munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát értesíteni kell. A vizsgálatban történő részvételéről az orvos dönt. Súlyos munkabaleset és fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A vizsgálatot minél részletesebben dokumentáljuk, hallgassuk meg az esetleges tanúkat. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek / egészségbiztosítási pénztárnak meg kell küldeni.
3. Bejelentés a munkavédelmi hatóság részére: Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, be kell jelenteni a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak. Súlyos munkabaleset esetén a bejelentést haladéktalanul meg kell tenni!

 

Baleset történt és kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatos és segítünk!

Tel.: +36 20 945 3906

E-Mail:
szikora.mernokiroda@
gmail.com

Vállaljuk munkabalesetek teljeskörű kivizsgálását, munkáltatók képviseletét, a munkavédelmi hatóság által kért munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítését.

Jogszabályi hivatkozások:

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300093.tv#lbj293id8bc4

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700083.TV